Megtalálták a daganatok gyenge pontját, hatásosabb lehet az immunterápia

A tumorsejtek gyakran olyan jeleket küldenek a szervezetben, amelyek lehetővé teszik, hogy elrejtőzzenek az immunrendszer elől, és gátolják a T-sejteket abban, hogy elpusztítsák őket. A daganatos megbetegedések modern kezelésének egyik módját éppen ezért az immunterápiák jelentik, amelyek megpróbálják ezt a folyamatot feloldani. A PD-1 gátló immunterápia lényege, hogy a PD-1 fehérje működését gátolva a T-sejtek ismét észlelik a tumorsejteket, így megtámadhatják azokat. A dolog eddig jól hangzik, csakhogy a tumor gyakran „visszatámad”, ennek miértje azonban rejtély a tudomány számára. A Kaliforniai Egyetem kutatói ezt próbálták meg kideríteni: egy matematikai modellt készítettek a daganat és az immunsejtek viselkedéséről, több száz szimulációt végeztek, majd élő állatokon ellenőrizték az előrejelzéseket, hogy megtalálják a viselkedés pontos okát. A tudósok régóta tudják, hogy a szabályozó T-sejtek (Treg-ek) – amelyeknek normális esetben az a feladata, hogy megakadályozzák, hogy a szervezet önmaga ellen forduljon, – hajlamosak felhalmozódni a daganatokban a terápia után. Azt azonban senki sem tudta megmondani, hogy ez váltotta-e ki végül a tumor ellenállását, vagy egyszerűen csak a kezelés járulékos hatásáról van szó. A szimulációk és egérkísérletek párosításával a csapat most megtalálta a választ: a Treg-sejtek daganatba történő beáramlása az egyik fő oka annak, hogy a PD-1 immunterápia idővel hatástalanná vált az egérmodelleknél – számolt be róla a Study Finds. Az eredményt a Cancer Research című tudományos lapban közölték. https://hvg.hu/tudomany/20260219_daganatok-rak-magyar-kutatok-vizsgalat-lathatatlansag-immunrendszer-kezeles A kutatók mindezt egy olyan matematikai modell segítségével állapították meg, amely egyenletei leírják, hogy hogyan hatnak egymásra a tumorsejtek, a dendritikus sejtek – amelyek figyelmeztetik az immunrendszert a fenyegetésekre –, az effektor T-sejtek – a támadók – és a szabályozó T-sejtek – a fékek – a tumor belsejében. A modellt agresszív melanomával küzdő ereken tesztelték, majd 342 „virtuális egérrel” modellezték le. Kiderült, a modell előrejelzései pontosan azok voltak, amik a valóságban is történtek. Ezek közé tartozik az a furcsa mintázat is, amely során a tumorok rövid időre leálltak, mielőtt újra elkezdtek volna növekedni. Ez figyelhető meg a rákos betegeknél is, amikor nyugalmi állapotba kerül a daganat. A vizsgálat során egyértelművé vált, hogy a daganat mérete és az, hogy hány immunsejt jelent meg mire a szervezet észlelte a bajt, nagyban befolyásolta azt, hogy a daganat végül kontrollálható maradt-e. A szabályozó T-sejtek számának növelése, még több támadósejttel együtt is, általában rontott a helyzeten, kivéve, ha a támadósejtek számának növekedése elég nagy volt ahhoz, hogy felborítsa az egyensúlyt. A vizsgálatok ugyanezt erősítették meg. A laboratóriumi egereket összehasonlították olyan egerekkel, amelyek a vadon élő társaik mikrobiomját hordozták. Utóbbiaknál minden immunsejttípusból többet mértek, és a modell azt jósolta, hogy képesek legyőzni a daganatot. Ez végül valóban így volt: öt ilyen egérből három szervezete győzte le a melanomát, míg a laboratóriumi társaik közül egyik sem. https://hvg.hu/tudomany/20260824_testmozgas-ulo-eletmod-daganatos-megbetegedes A vizsgálat nyolc biológiai tényezőt vázolt fel, ami segített legyőzni a rákot, de egy kiemelkedett közülük: az, hogy milyen gyorsan áramlottak a szabályozó T-sejtek a tumorba. Amikor olyan egereken tesztelték az elméletet, amelyeknél csökkentették a T-sejtek kiáramlását a nyirokcsomóból, a kutatók azt találták, hogy ha ezeknél az egyedeknél a PD-1 terápiát is alkalmazták, a tumor növekedése sokkal lassabb volt, mint azoknál, amelyeknél nem csökkent a T-sejtek tumorba áramlása, és megkapták a PD-1 kezelést. Előbbieknél a túlélési ráta 33-ról 79 napra ugrott, miközben utóbbiaknál 33-ról 45 napra nőtt a túlélési maximum. A kutatók szerint az eredmények utat nyithatnak a célzottabb rákterápiának, így a jövőben javulhat a betegek túlélési esélye. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.