25 Fields-érmes matematikus tiltakozik nyílt levélben: az AI lerombolhatja a matematika alapjait

Cikkünk megjelenéséig már huszonöt, a matematikai Nobel-díjaként is emlegetett Fields-éremmel kitüntetett matematikus – köztük Terence Tao, Peter Scholze, Maryna Viazovska és James Maynard – írt alá a figyelemfelkeltésnek szánt nyílt levelet, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia lerombolhatja a matematika alapjait. Az AI már számos áttörést ért el ezen a területen, azonban a mostani felháborodást konkrétan az előzte meg, hogy pár nappal korábban az OpenAI bejelentette, hogy megoldotta a Clay Matematikai Intézet által 2000-ben legnehezebbnek és legfontosabbnak választott hét „millenniumi probléma” egyikét, a Navier-Stokes létezési és simasági problémát. Egy egymillió dolláros jutalommal járó feladatról van szó, amelyik évtizedekig dacolt az emberi aggyal. 90 éven át hiányzott ugyanis a bizonyítás, a helyes matematikai egyenlet alapjául szolgáló érvelés. A megoldásig vezető út cseppet sem nevezhető hagyományosnak: a közel egybillió dolláros OpenAI tízezer AI-ügynököt vetett be a probléma megoldására, és a botok mindössze 88 óra alatt teljesítették a küldetést. A megoldásról bizonyítást is közzétettek. S ha az egymillió dolláros jutalom soknak tűnne, érdemes megfontolni, hogy az eljárás költségét alaphangon is tízmillió dollárra becsülik. De nem is a jutalom volt a cél. Az OpenAI „mérföldkőnek” nevezte a megoldást, és bizonyítéknak arra, hogy a mesterséges intelligencia eszközei gyorsan fejlődnek. Egyben azt is közölték, hogy nem tartanak igényt a Millenniumi díjra. Ugyan az OpenAI eredményét még nem ellenőrizte a Millenniumi díjat működtető cég, de máris óriási a felháborodás a matematika világában. Két neves matematikus például állítja, hogy ugyanezen a problémán dolgoztak, és tudomásuk szerint információk jutottak el az OpenAI-hoz a haladásukról, és valójában csak akkor kezdtek el dolgozni a problémán. Az AI-vállalat viszont kategorikusan tagadja ezt, állítva, hogy a Navier–Stokes-problémával kapcsolatos munkájuk során semmilyen felhasználói adathoz nem fértek hozzá. Azt is mondták, hogy a bizonyítékaik jelentősen eltérnek, és még a pontos eredmények is mások. https://hvg.hu/360/20260528_hvg-erdos-pal-sejtes-vegtelen-kockas-fuzet-cafolat-openai-mesterseges-intelligencia Azonban nem ez a vita késztette a nyílt levél aláírására a korábban említett matematikusokat. Sokkal inkább az, hogy szerintük az AI gyorsabban termeli a tudást, mint ahogyan azt az ember megérthetné. A matematikában ugyanis nemcsak az eredmény számít, hanem az út is, ahogyan valaki eljut a megoldáshoz. Ezen az úton végighaladva érti meg ugyanis, hogy mi miért működik, amiből azután egy sor egyéb dolog is következhet. A problémákra adott végső válaszok csak az akadémiai folyamat egyik aspektusát jelentik, érvel a levél. A megoldás általában további kérdések felvetéséhez és új tanulmányi területek létrehozásához vezet. Ha pedig a mesterséges intelligencia csak bizonyítékokat gyárt, ez talán nem fog megtörténni. „Túl jók lettünk az optimalizálásban” – mondja Terence Tao, a levél egyik aláírója. Egy másik matematikus, Hugo Duminil-Copin érzékletes hasonlattal érvel: valakit a levegőből leejteni a Mount Everest csúcsára nagyon más, mint megmászni a hegyet. Hiába van ott az OpenAI által közzétett 166 oldalas bizonyítás, kevés olyan magyarázatot tartalmaz, mint amilyeneket a matematikusok általában akkor adnak, amikor megosztanak egy új felfedezést. Kétséges tehát, hogy kiderül-e az az alapvető ötlet, ami a bizonyítás mögött van, és ami a „humán” matematikai felfedezésekre jellemző. Lehet, hogy az AI közreműködésével rengeteg új eredményt kapunk, de nem feltétlenül rengeteg új megértést, holott a matematikai fejlődéséhez éppen erre lenne szükség. Persze nem mindenki ért egyet ezekkel az aggodalmakkal. A londoni The Guardian az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszorát, Alexander Paseau-t idézi, aki úgy véli, hogy a matematika nem fog sokat veszíteni vonzerejéből. „A kihívás továbbra is fennáll, még akkor is, ha a mesterséges intelligencia végül jobb lesz a kutatásban, mint az emberek. Továbbra is meg akarjuk érteni a matematikát. És továbbra is élvezni fogjuk, és értékelni fogjuk a szépségét: a matematikai bizonyítás puszta élvezete és szépsége mindig ott lesz. A mesterséges intelligencia nem fog elvenni ebből semmit. Ráadásul sok, a mesterséges intelligencia által végzett matematikai megoldás nem a nulláról old meg problémákat, hanem az emberek munkájára épít. Az OpenAI áttörése például nagymértékben támaszkodott a madridi székhelyű matematikusok, Diego Córdoba és Luis Martinez-Zoroa munkájára” – emlékeztet a professzor. Az álláspontok tehát nem egységesek. Míg egyesek (például a levelet aláíró matematikusok) attól tartanak, hogy az AI elkülöníti a matematikai felfedezést az emberi megértéstől, addig mások úgy vélik, hogy a matematika szépsége és a megértés öröme akkor is megmarad, ha a gépek bizonyos feladatokban messze túlszárnyalják az embert. Azt azért a nyílt levél írói is tisztázzák, hogy szerintük nagyrészt az új technológiát irányító emberek döntései fogják meghatározni, hogy végső soron a terület javát szolgálják-e vagy romboló hatásúak lesznek-e ezek a változások. Mindenesetre úgy vélik, hogy ezekkel a kérdésekkel sürgősen foglalkozniuk kell a matematikai közösségeknek, az ezeket a technológiákat fejlesztő vállalatoknak és tágabb értelemben egy olyan társadalomnak, amely hasonló problémákkal fog szembesülni a szellemi munka számos más formájában is. https://hvg.hu/tudomany/20260909_mesterseges-intelligencia-veszelyei-anthropic-kutatok Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.