Következik az újabb forduló, kezdődik az oktatási miniszterjelölt meghallgatása

Megkezdődött Lannert Judit miniszterjelölt meghallgatása az Oktatási Bizottság előtt. Vele egy időben a Nemzetbiztonsági Bizottságnál van jelenése Ruszin-Szendi Romulusznak, Tarr Zoltán pedig a Magyarságpolitika Bizottság tagjainak kérdéseire válaszol. Megkezdődött Lannert Judit miniszterjelölt meghallgatása az Oktatási Bizottság előtt. Vele egy időben a Nemzetbiztonsági Bizottságnál van jelenése Ruszin-Szendi Romulusznak, Tarr Zoltán pedig a Magyarságpolitika Bizottság tagjainak kérdéseire válaszol. Mindkét országgyűlési bizottság támogatta Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszteri jelölését. Saját Facebook-oldalán közzétett rövid értékelésében a leendő miniszter arról is beszélt, hogy több olyan kérdést kapott a meghallgatásokon, amelyek nem képezték a tárgy részét. Mint fogalmazott, ezekre is válaszolt, mert „lehetőséget adtak alapelveink és terveink bemutatására”. Tanács Zoltán szerint a mindössze két nap alatt megszervezett miniszterjelölti meghallgatások máskor hetekig tartottak. „Ezt a tempót kell felvenni minden téren, és akkor valóban lesz itt haladás” – közölte a miniszteri szék várományosa. Az új kormány tervei szerint Magyarország a lehető leghamarabb visszatérne a Horizon-programhoz, az Európai Unió felsőoktatási és kutatás-fejlesztési együttműködési rendszeréhez – erről beszélt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt az Országgyűlés oktatási bizottságának hétfői meghallgatásán a Portfolio összegzése alapján. Tanács Zoltán a meghallgatáson arról is beszélt, hogy a hazai költségvetési források önmagukban nem tudják pótolni a nemzetközi kutatási támogatásokat. Szerinte ezek a programok nemcsak pénzügyi forrást jelentenek, hanem nemzetközi tudományos együttműködéseket is, amelyek nélkül nem lehet valódi minőséget és kiválóságot elérni a kutatásban. „Utóbbiak nemzetközi együttműködést is jelentenek, enélkül nincs minőség, kiválóság, ettől elszakítani a magyar kutatókat súlyos hiba” – fogalmazott a miniszterjelölt. Orbán Anita egymást követő harmadik miniszterjelölti meghallgatásán vett részt a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén, ahol többek között felvetődött a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti kapcsolat is. Kérdésre válaszolva elmondta: Tudatosságra szeretném nevelni a Külügyminisztérium állományát, ebben számítok a szolgálatok segítségére, hogy hogyan telefonálunk, hogyan e-mailezünk, hogyan tudjuk biztosítani, hogy senki nem lesz lyuk a rendszerben. A leendő külügyminiszter ezenfelül arról beszélt, hogy egyetlen újságíróval sem kíván konzultálni személyügyi kérdésekben. Ez azért vetődött fel, mert még a választási kampány idején került nyilvánosságra egy hangfelvétel Panyi Szabolcsról, amelyen az újságíró azt állította, hogy lehet ráhatása a személyi állományra a Külügyminisztériumban. Kocsis Máté fideszes országgyűlési képviselő jelezte, hogy több kérdésére nem kapott választ, ezért a szavazáson tartózkodott, de végül a bizottság elfogadta Orbán Anita jelölését a Külügyminisztérium vezetésére. A Nemzetbiztonsági Bizottság egymás után három miniszterjelöltet hallgat meg: Pósfai Gábort, Orbán Anitát és Ruszin-Szendi Romuluszt. Az ő meghallgatásait ebben a cikkünkben követheti nyomon. Ruszin-Szendi Romulusz meghallgatásának egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy a Tisza-kormány visszavenné azokat a katonákat, akiket korábban akár a „fiatalítási” program, akár a Covid-oltások megtagadása miatt leszereltek. A leendő honvédelmi miniszter emellett több, az elmúlt időszakban kiemelt politikai vitát kiváltó kérdésben is egyértelmű álláspontot fogalmazott meg: kijelentette, Magyarország nem küld sem fegyvereket, sem katonákat Ukrajnába, nem vezetik vissza a sorkatonaságot, és csádi katonai misszió sem indul. Feszült pillanatoknak lehettek a szemtanúi azok, akik jelen voltak az Egészségügyi Bizottság miniszterjelölti meghallgatásán. Hegedűs Zsolt többek között azt mondta Takács Péternek, hogy egy „áruló írástudó”, majd az egészségügy Menczer Tamásának nevezte. A leendő egészségügyi miniszter Takács Péternek szánt üzeneteit Kulja András tiszás EP-képviselő osztotta meg Facebook-oldalán. A Hegedűs Zsolt és Takács Péter közötti csörtéről, valamint utóbbi későbbi reakciójáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Kapitány István meghallgatásának a két legfontosabb üzenete egyértelműen az, hogy Kapitány István miniszteri kinevezését az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága ellenszavazat nélkül, 12 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett jóváhagyta. A miniszterjelölt kiemelte, hogy Magyarország két kőolajvezetékkel rendelkezik, ezeket maximálisan használni kell, mindig a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legfenntarthatóbb és leghatékonyabb forrásból kell beszerezni az energiát. A Tisza-kormány használni fogja a meglévő kapacitásokat, „nyilvánvalóan amennyire ez a mi döntésünk” – fogalmazott a jelölt. Valamint arra a felvetésre, hogy tartható lesz-e a rezsicsökkentett ár, azt mondta, természetesen, mivel nem rosszabb feltételekkel akarnak beszerezni, hanem jobb feltételekkel. „Magyarországnak – az a jó hír – vannak opciói” – mondta. Hegedűs Zsolt, az egészségügyi miniszteri szék várományosa bizottsági meghallgatása után a sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy feloszlatják a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, helyette pedig felállítanak egy önálló gyógyszerészeti intézetet – írja a Portfolio. Hegedűs Zsolt egyúttal bejelentette, új országos tiszti főorvost neveznek ki. Jelenleg ezt a posztot Surján Orsolya tölti be, 2025 nyarától, miután Müller Cecília hét év után nyugdíjba vonult. A korábbi esést követően több blue chip részvény is ledolgozta veszteségeinek jelentős részét a Budapesti Értéktőzsdén. Az OTP árfolyama korábban még 1 százalékos mínuszban járt, jelenleg azonban már 0,2 százalékos emelkedést mutat. A Mol szintén visszakapaszkodott a mélypontjáról, de továbbra is körülbelül 0,6 százalékos mínuszban kereskedik. Közben a BUX-index is ledolgozta a nyitás utáni esés nagy részét: a vezető hazai részvényindex jelenleg már csak mintegy 0,2 százalékos mínuszban áll. A Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság végül 6 igen, 1 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett támogatta Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszteri kinevezését. A meghallgatásának részletei az alábbi linken érhetők el. A Tisza-kormány leendő közlekedési és beruházási minisztere a Közlekedési és Beruházási Bizottság meghallgatásán kijelentette, bár szeretnék már a jövőt építeni, „a munkánk azzal kezdődik, hogy megnyitjuk az elmúlt évek aktáit”. Vitézy szerint a Közlekedési és Beruházási Minisztérium területén is sok olyan kérdés van, ahol a közvélemény nem láthat tisztán, és ahol az elmúlt évek vagy az elmúlt másfél évtized során visszaélések, szabálytalanságok, túlárazások és a magyar közérdekkel ellentétes döntések merültek fel. A nyári vasúti közlekedés kapcsán Vitézy figyelmeztetett, hogy idén nyáron sem lesz elég IC-kocsi a magyar vasúton, ami szerinte ezeknek a korábbi döntéseknek a közvetlen következménye. Kapitány István hétfő reggeli, a tőzsdenyitás előtt tartott bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a piac alapvetően akkor működik jól, ha az állam minél kevésbé avatkozik be, az árrésstopok és az ágazati különadók kivezetésének szerinte „most még nincs itt az ideje”. Az árréscsökkentésről elmondta, hogy bár átmenetileg sikert hozott, hosszú távon a kereskedelmi beruházásokat lassítja, ami egy 10 százalékos GDP-súlyú szektorban érdemi probléma. A különadókat egyelőre fenntartanák – a kivezetésről akkor lehet majd dönteni, ha az összes nyitott szerződést, köztük a titkosított konstrukciókat is átvilágították. „Ez egy szomorú helyzet, ezt örököltük” – fogalmazott. A kijelentés tőzsdei szempontból sem mellékes, hiszen a Budapesti Értéktőzsdén több olyan nagyvállalat is jegyzett, amelyek eredményét közvetlenül vagy közvetve érintik a különadók. Ezért a befektetők számára továbbra is kulcskérdés, meddig marad fenn a jelenlegi adókörnyezet. Miközben a vezető európai részvénypiacokon hétfőn mérsékelt emelkedés látható, a magyar piac gyengébben teljesít. A Portfolio szerint ez arra utalhat, hogy a befektetők részben magyarspecifikus tényezőket áraznak, még ha egyelőre nem is látható markáns lemaradás. A gazdasági portál kiemelte: a befektetők figyelme elsősorban az OTP-re irányulhat, mivel a banki különadó és az extraprofitadó a magyar tőzsde legnagyobb vállalatát is jelentősen érinti. A 2026-os szabályok alapján a banki extraprofitadó kulcsa emelkedett: 20 milliárd forintos adóalapig 10 százalék, efölött pedig már 30 százalék lesz. Emellett szűkült az állampapír-állomány növelésével elérhető adócsökkentési lehetőség is. Az OTP számításai szerint idén a magyar csoporttagokat érintő kormányzati terhek összesen mintegy 330 milliárd forintot tehetnek ki. Ebből a pénzügyi szervezetek különadója 35 milliárd, az extraprofitadó 115 milliárd, míg a tranzakciós illeték hozzávetőleg 180 milliárd forint lehet. A banki szektorban ugyanakkor nem csak az OTP érintett: a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Gránit Bank és az MBH Bank számára is fontos kérdés marad a különadók jövője. Az OTP részvénye hétfőn mintegy 1 százalékos mínuszban kereskedik, miközben a Mol árfolyama körülbelül 0,5 százalékot esett annak ellenére, hogy az olajár emelkedik az iráni helyzettel kapcsolatos bizonytalanságok elhúzódása miatt. Piaci szempontból Kapitány István hétfői üzenetének legfontosabb eleme az lehet, hogy rövid távon egyelőre nem érdemes gyors és széles körű tehercsökkentésre számítani. Ez ugyan nem zárja ki, hogy a különadók rendszere később módosuljon, a mostani jelzések alapján azonban a költségvetési mozgástér és az inflációs szempontok fontosabbak lehetnek a vállalati terhek gyors leépítésénél. A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX hétfőn körülbelül 0,7 százalékos mínuszban áll, amivel a régiós és a szélesebb európai piacokhoz képest is relatív alulteljesítést mutat. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága támogatja Pósfai Gábor belügyminiszteri jelölését. Pintér Sándor várható utódja meghallgatásáról ide kattintva olvashat bővebben. A külügyi bizottság támogatta Orbán Anita kinevezését: a Tisza képviselői igennel szavaztak, míg a Fidesz–KDNP tagjai tartózkodtak. Hiszek az intézményi autonómiában, a világos felelősségi viszonyokban és a professzionális működésben. A jó vezető nem akar mindenhez jobban érteni a saját embereinél. Nem rendőrminiszter szeretnék lenni, és nem szeretnék operatív nyomozásokat irányítani – jelentette ki a Nemzetbiztonsági Bizottság meghallgatásán Pósfai Gábor leendő belügyminiszter. Pósfai úgy vélekedett, egyre több területen mosódtak össze a pártpolitikai érdekek, az állami jogosítványok és a nemzetbiztonsági eszközök használatának határai, ezért a struktúra működéséhez három fő tényezőt emelt ki: világos felelősségrendszer, szakmai autonómia és emberi megbecsülés. A Tisza-kormány bizottsági meghallgatásáról az Index a helyszínről tudósít élőben, ebben a cikkünkben olvasóink is nyomon követhetik. A választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részének módosítását, valamint a nemzetiségi oktatás támogatását ígérte Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt hétfőn. Tarr Zoltán arról beszélt az MTI beszámolója szerint, hogy a Fidesz–KDNP közösségeket lebontó politikája után a Tisza-kormány célja, hogy lebontsa a gyűlölet falait. Arra vállalkoznak, hogy a közösségekkel, a családokkal, az iskolai, a munkahelyi és nemzetiségi közösségekkel együttműködve építsék a társadalmat, mindenkinek lehetőséget adva arra, hogy szabadon, békében gyakorolhassa a nyelvét, kultúráját, vallását. Ennek részeként a választási rendszert a bizottsággal, illetve a nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködve, dialógust folytatva módosítani fogják, hogy az valóban megfeleljen a magyarországi nemzetiségek helyzetének, és ne tehesse kívülről érkező politikai befolyás áldozatává a nemzetiségi képviseletet. A miniszterjelölt kiemelte: ahogy a teljes oktatás, úgy a nemzetiségi oktatás területén is az intézmények autonómiájának visszaadását tervezik. A kormány támogatni, finanszírozni fogja a nemzetiségek által fenntartott oktatási intézményeket, amelyek életbevágóan fontosak a nemzetiségek fennmaradásához, kultúrájuk megőrzéséhez és ahhoz, hogy Magyarország egy „sokszínű, békés és nyugodt ország legyen” – jelezte Tarr Zoltán. Bóna Szabolcs, a Tisza agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszterjelöltet a bizottság támogatta, Pócs János volt az egyik kérdező. A fideszes országgyűlési képviselő az alábbi kérdéseket tette fel a miniszterjelöltnek: Pócs szerint az utolsó kérdésre nem kapott „egyértelmű és határozott” választ, az pedig „keserű emlékeket” ébresztett benne, hogy a miniszterjelölt ígérete szerint szabályozni fogják a termelést. A Fidesz politikusa elmondása szerint tartózkodott a szavazásnál, ennek ellenére sok sikert kívánt Bóna Szabolcsnak. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága hétfőn meghallgatta Orbán Anita külügyminiszter-jelölt asszonyt. Bóka János, az Orbán-kormány európai uniós ügyekért felelős minisztere szerint – amit a Facebookon tett közzé – „sajnos a kampány után a meghallgatáson sem lettünk sokkal okosabbak azzal kapcsolatban, hogy mire készül a Tisza Párt az Európai Unióban”. A volt miniszter kiemelte: Az uniós politikai koordinációért felelős miniszterjelöltet, Ruff Bálintot az Országgyűlés Európai Uniós Ügyek Bizottsága nem hallgatta meg, és a jövőben sem fogja meghallgatni. A miniszterjelölt asszonytól nem tudtuk meg, mit gondol a védett üzemanyagárról és a rezsicsökkentés fenntartásáról. A migrációs paktumot szemmel láthatóan végre kívánják hajtani, és az orosz földgáz 2027. végi kivezetésére irányuló tervekkel kapcsolatban sem fogalmaztak meg kritikát. Bóka János szerint eddig is Magyarország és a magyar emberek érdekeit képviseltük. Ezért támogatni fogják, hogy „Magyarország és a magyar emberek az őket megillető európai uniós forrásokhoz minél hamarabb és minél teljesebb körben hozzáférjenek. A teljes körű hozzáféréstől eddig politikai okokból elzárták a magyar embereket, mi minden Magyarország érdekeit szolgáló döntést támogatunk, hogy ez a helyzet megszűnjön.” Május 11-én, hétfőn délelőtt tíz órakor kezdődött meg a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság ülése, ahol elsőként Ruszin-Szendi Romulusz leendő honvédelmi minisztert hallgatták meg. A testület ezt követően Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt meghallgatásával folytatja munkáját – a teljes összefogalónk itt érhető el. Ruszin-Szendi miniszteri expozéjában arról beszélt: megtiszteltetés számára, hogy honvédelmi miniszterként szolgálhatja majd Magyarországot. Emlékeztetett arra is, hogy közel három évtizedes katonai tapasztalattal rendelkezik, ami szerinte alkalmassá teszi a feladatra. „Remélem, hogy ez a bizottság segít abban, hogy a honvédelem nemzeti minimum legyen” – fogalmazott a leendő miniszter, aki hozzátette: bízik benne, hogy a szakbizottság valóban szakmai kérdésekkel foglalkozik majd. Ruszin-Szendi szerint Magyarországnak vissza kell építenie szövetségesei bizalmát a honvédelem területén, mivel az elmúlt időszakban több fontos egyeztetésből is kimaradt az ország. A haderőfejlesztés kapcsán arról beszélt, hogy az elmúlt években megváltozott az alapelv, és a hadiipar jelentős részét magáncégekbe szervezték ki, ahol nem kizárólag szövetséges országok szereplők tulajdonosként vagy befektetőként. Szerinte ez is hozzájárult a szövetségesi bizalom megrendüléséhez. A leendő honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a Tisza-kormány „a béke kormánya lesz”, és nem küld katonákat az ukrajnai háborúba, valamint nem állítja vissza a sorkatonaságot sem. „Az elmúlt másfél év propagandája ellenére a béke kormánya leszünk. Nem küldünk katonát az ukrajnai háborúba és nem állítjuk vissza a sorkatonaságot. Soha nem állítottunk ilyet” – jelentette ki Ruszin-Szendi, aki szerint azok, akik ennek ellenkezőjét állították, súlyos felelősséget viselnek. A meghallgatáson élesen bírálta a honvédség jelenlegi állapotát is. „A magyar katonák morálja, önbizalma megtört” – fogalmazott, miközben a katonák közötti jelentős illetménykülönbségeket is kritizálta. Egy olyan minisztériumot szeretnék építeni, amely képes Magyarországot a 21. század második felébe átrepíteni – jelentette ki Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt a digitalizációs és technológiai bizottságának ülésén. Hazánk számára történelmi lehetőség, hogy egy tárcánál összpontosulhat a tudomány, a technológia, a kormányzati informatika, a digitális állam megteremtése, valamint az innováció mint nagyon fontos portfólióelemek – fogalmazott Tanács Zoltán, aki célként tűzte ki Észtország mintájára egy olyan digitális állam teremtését, amely „tényleg megkönnyíti az állampolgárok életét, ahol lehetőleg nem kell mindig sokszor beadni ugyanazt a személyes információt egy-egy ügyintézésnél, és ahol szolgáltatóként lehet tekinteni az államra”. Gondoljanak úgy egy jövőbeli állami szolgáltatásra, mintha a Revolutot vagy a Booking.com-ot használnák. (...) Egyszerű, kényelmes, gyors, olcsó és fájdalommentes – emelte ki a miniszterjelölt az MTI tudósítása szerint, de hozzátette, „ettől még nagyon messze vagyunk”. A bizottság 5 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta a miniszter kinevezését. Kapitány István, a Tisza-kormány leendő gazdasági és energetikai minisztere a közösségi médiában köszönetet mondott a bizottságnak a bizalomért, valamint a „jó kérdésekért”. Készen állok a miniszteri feladatra és arra, hogy nap mint nap a magyar emberekért dolgozzak – tudatta a leendő miniszter. Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési képviselője Facebook-oldalán fejezte ki nemtetszését a bizottsági meghallgatások miatt, szerinte ugyanis nem kapnak elég időt kérdéseket feltenni. Új demokrácia: négy, azaz 4 percet kérdezhetünk a miniszterjelöltektől, akiket 4 évre választunk meg – fogalmazott a Fidesz politikusa. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága 2 tartózkodás mellett, 6 igen szavazattal jóváhagyta Orbán Anita külügyminiszteri kinevezését. A leendő külügyminiszter bizottság előtti meghallgatásán az Index is jelen van, tudósításunk IDE KATTINTVA érhető el. Hegedűs Zsolt, a Tisza-kormány miniszterjelöltje megkapta a bizottság támogatását: kinevezését 6 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett támogatták. A döntés gyakorlatilag nem okozott meglepetést. Az ülés ezzel véget ért. Először azt hittem, hogy hazugsággal indította politikai karrierjét a várólista szabályok mentén (...), de most már látom, hogy nem tudja megkülönböztetni a szakmai irányt a finanszírozási protokolltól – vetette Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt szemére Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár. „Azt kívánom önnek, hogy olyan emberek vegyék körül, akik a vezetési és tárgyi ismereteit pótolni tudják” – folytatta Takács, majd hozzátette, szakmai alapon támogatni fogja a miniszteri kinevezést, a szavazati joggal rendelkező Fidesz–KDNP-s kollégáját viszont arra kérte, ne szavazzon nemmel, hanem tartózkodjon. A bizottsági meghallgatás korábbi szakaszában Hegedűs is bírálta Takács Pétert: „Ön vállalhatatlanná vált mind az etikai, mind a szakmai magatartása miatt. Olyan mondatokat mondott, amelyek vállalhatatlanok, káromkodva küldött el egy hozzátartozót, vagy leanyázott valakit” – idézte a Magyar Hang. Az agrárium és az élelmiszeripar stratégiai kérdés, küldetés és komoly felelősség egyúttal, hiszen 9,5 millió ember élelmiszer-biztonságát határozza meg Magyarországon – mondta kinevezés előtti meghallgatásán hétfőn, az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Bizottsága előtt Bóna Szabolcs az MTI tudósítása alapján. Az agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszterjelölt szerint számos kihívásra kell választ adni a klímaváltozástól kezdve a gazdasági környezet átalakulásán át demográfiai és munkaerőpiaci kérdésekig. Az elmúlt időszakban az agrártársadalomban sokszor hiányzott a problémák feltárásához nélkülözhetetlen őszinteség, valamint a jogszabályalkotáshoz szükséges társadalmi vita. Az új kormány fontosnak tekinti a rendelkezésre álló tudás hasznosítását, és bízik benne, hogy a magyar agrárium sokszor bizonyított alkalmazkodóképessége az éghajlati kihívások megoldásához is hozzájárulhat – tette hozzá. Bóna Szabolcs jelölését a bizottság 2 tartózkodás mellett 7 szavazattal támogatta. A Fidesz a bizottsági meghallgatásokon elhangzottak alapján dönt a miniszterjelöltek alkalmasságáról – közölte Gulyás Gergely frakcióvezető hétfőn a Facebook-oldalán. A politikus azt írta: a Fidesz normális ellenzék lesz a parlamentben, ezért a miniszterelnöki székfoglaló szokatlan stílusa ellenére a miniszteri meghallgatásokon elhangzottak alapján döntenek a miniszterjelöltek alkalmasságáról. „Az elmúlt 16 év ellenzéki gyakorlatával szemben van, akinek megadjuk a megelőlegezett bizalmat, van, akinél tartózkodunk, és van, akire nemet mondunk” – tette hozzá. Tárkányi Zsolt, Debrecen tiszás országgyűlési képviselője, a párt korábbi sajtófőnöke lesz a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára – jelentette be Vitézy Dávid, a miniszteri poszt várományosa. Vitézy Dávid a miniszterjelölti meghallgatása előtt közölte, Tárkányi Zsolt parlamenti államtitkárként képviseli majd a tárcát, a közlekedéssel, építészettel, beruházással kapcsolatos ügyeket az Országgyűlésben, valamint tartja a kapcsolatot a képviselőkkel és a kormánypárti frakcióval. Tárkányi Zsolt az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy több mint tíz éve ismerik egymást Vitézy Dáviddal, akit közlekedési témákban sokat kérdezett újságíróként. Most együtt fogunk azon dolgozni, hogy egész Magyarországon jobb legyen a közlekedés, átláthatóbbak legyenek a beruházások, és megvalósítsuk a Tisza emberséges és működő Magyarországhoz vezető programját – fogalmazott az országgyűlési képviselő. Bizottsági meghallgatását követően rövid sajtótájékoztatót tartott Kapitány István, aki megerősítette: az európai uniós források lehívásának végső határideje augusztus 31., halasztásra nincs lehetőség – hívta fel erre a figyelmet a 444. A rendelkezésre álló 10,4 milliárd euróból 6,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész pedig hitel. Elmondása szerint az uniós illetékesekkel konstruktív az együttműködés, ugyanakkor a rendelkezésre álló idő rendkívül szűk. Az eddigi, Orbán-kormányok külpolitikájával való szakításának szükségéről beszélt miniszteri meghallgatásán Orbán Anita leendő külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. Orbán szerint az elmúlt években Magyarország gyakran nem partnere, hanem kerékkötője volt az Európai Uniónak, amivel gyengítette az ország szerepét. Keményen bírálva az előző kormányt, kijelentette: korrupcióra, a jogállamiság lerombolására, valamint magányos harcban az együttműködés helyett nem lehet erős országot építeni.