Óriási hiány, feleslegesen elszórt milliárdok, iskolakezdési támogatás

Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most. MEGVESZEM- Gazdaság - magyar péter - tisza-kormány - kormány - döntések - kormányszóvivői tájékoztató - velencei bizottság - vízhiány - iskolakezdési támogatás - uniós támogatások Óriási hiány, feleslegesen elszórt milliárdok, iskolakezdési támogatás – itt vannak Magyar Péter bejelentései További Gazdaság cikkek Magyar Péter részvételével zajlott a kormányszóvivői tájékoztató. A miniszterelnök Köböl Anita, Magyar Éva és Szondi Vanda kormányszóvivő társaságában számolt be a kormány legfontosabb, legfrissebb döntéseiről. A kormány az elmúlt napokban háromnapos, kihelyezett, informális ülést tartott, amelyen ugyan nem születtek döntések, a szerdai kormányülésen azonban több fontos kérdésben is határoztak. Magyar Péter az Indexnek: Az Orbán-kormány le akarta nyúlni a SAFE hitel 2 milliárd eurós előlegét Az Index uniós forrásokkal és SAFE hitelekkel kapcsolatos kérdésére Magyar Péter úgy válaszolt hogy Pilisszentkereszten erről már egyeztettek a miniszterekkel, de rengeteg dolgot kell hozzá átvilágítani. A SAFE hitellel kapcsolatban nemcsak honvédelmi, hanem civil felhasználásra is használatos intézmények, szerkezetek építése is kötelező, tehát Még a választások előtt le akarták hívni a több mint 2 milliárdos előleget, hogy le tudják nyúlni és ki tudják szórni – mondta Magyar Péter arról, hogy miért kért ekkora hitelt az Orbán-kormány. Bár ez egy hitel és növeli a költségvetés hiányát, de több mint 2000 milliárdos lukat ütöttek a költségvetésen, ezért csak akkor fog átmenni Kármán András és Magyar szűrőjén, hogy ha tényleg munkahelyeket teremt és GDP-t növel. Sok javaslatot kaptak már, de a végső döntés még nem született meg. A Béketanáccsal kapcsolatban a kormányfő úgy vélekedett, hogy erre a kérdésre még nem tértek ki. Nincs meggyőződve róla, hogy ezzel a tanáccsal közelebb kerültek a békéhez, de most megy az amerikai követségre és lehet, hogy szóba kerül. Ahogy Ankarában is a jövő heti NATO-csúcson. Kiderült, miről tárgyalt Magyar Péter a Velencei Bizottság elnökével Az Alaptörvény módosításáról szólva Magyar Péter elmondta, hogy Ruff Bálinttal, Orbán Anitával és Görög Mártával együtt fogadta a Velencei Bizottság elnökét, akivel – megfogalmazása szerint – „fontos és gyümölcsöző” tárgyalást folytattak. Hozzátette: egyetértettek a jogállam, a demokrácia, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítésében, és a Velencei Bizottsággal együtt kívánnak működni, szemben az előző kormánnyal, amely a testület 27 ajánlásából egyet sem hajtott végre. „Üdvözölték azt, hogy elindítunk egy hosszú távú alkotmányozási folyamatot” – mondta. Szerinte sem az 1990-es rendszerváltáskor, sem a 2010–2011-es alkotmányozás során nem kérdezték meg az embereket, ezért ezt nem tartják követendő példának. A módosításhoz érkezett javaslatokat már értékelték, a végleges tervezetet pedig legkésőbb jövő héten az Országgyűlés elé terjesztik. Mivel a legtöbb észrevétel a szabályok további szigorítását támogatta – például a mandátumkorlátozás kiterjesztését és a 12 éves megbízatás nyolc évre csökkentését –, a tervezetben már nem várhatók jelentősebb változtatások. Az Alkotmánybíróságnál a kinevezett intézményvezetők mandátumát 12 évről hat évre csökkentenék, ugyanakkor egyszeri újraválasztást tennének lehetővé. Magyar Péter szerint ezzel a „maffiaszálakat” akarják elvágni, és megakadályozni, hogy hasonló helyzet ismét kialakuljon. Magyar Péter: Több ezer milliárd forint hiányzik a víziközmű-rendszerből Magyar Péter a rendkívüli hőség kapcsán arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban szinte minden nap megdőltek a melegrekordok, és az országos abszolút hőmérsékleti rekord is megdőlt. Hangsúlyozta, hogy a kormány a hőségriadó teljes időtartama alatt központi koordináció mellett szervezte a védekezést. A miniszterelnök szerint a magyar víziközmű-rendszerből több ezer milliárd forintnyi fejlesztés hiányzik, miközben az Orbán-kormány erre alig fordított forrásokat. Mint fogalmazott, azért nem szántak rá kellő figyelmet, mert a föld alatt lévő infrastruktúrával nem lehet kampányolni. Hozzátette, hogy a hálózatban jelenleg a víz 20–30 százaléka elvész. Kiemelte, hogy a kormány elsődleges feladata az ivóvíz-szolgáltatás fenntartása. Elmondása szerint számos településen továbbra is szigorú vízkorlátozás van érvényben a rendszer összeomlásának megelőzése érdekében, miközben a tűzoltók összesen 596 tűzesethez vonultak ki. A kormány megkezdi a víziközmű-hálózat felújítását, vízmegtartási programot indít, bővíti a rendszer kapacitásait, valamint új klímatörvényt is előkészít. Emellett a mezőgazdaság éghajlati alkalmazkodását külön programmal kívánják támogatni. Így működik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány döntött a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást bevezetéséről, amellyel – mint fogalmazott – máris teljesítette egyik vállalását. Az intézkedés célja, hogy a rászoruló családok és gyermekek segítséget kapjanak az iskolakezdéshez szükséges cipők, ruházati cikkek és tanszerek megvásárlásához. A támogatás várhatóan mintegy 400 ezer családot érint. „Magyarországon egyetlen kisgyermek sem indulhat hátrányból azért, mert a családja nehéz helyzetben él” – fogalmazott. Elmondása szerint a támogatási rendszer kialakítása összetett feladat volt, ugyanakkor nem akartak egy teljes évet várni az intézkedés bevezetésével, ezért a jogosultságot a már meglévő ellátási formákhoz kötötték. Hozzátette: „Ez valószínűleg nem egy tökéletes rendszer”, ugyanakkor így is több százezerrel többen részesülhetnek támogatásban, mint korábban. Az intézkedés mintegy 40 milliárd forintos terhet jelent a költségvetés számára. A támogatásra jogosultak lesznek azok a családok, amelyek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, továbbá azok is, akik tartósan fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű, illetve a Dobbantó programban vagy Műhelyiskolai képzésben részt vevő gyermeket nevelnek. A támogatás az egyszülős családokra, valamint a gyermekvédelmi intézményekben, nevelőszülőknél élő, illetve árvaellátásban részesülő gyermekekre is kiterjed. Az első, 50 ezer forintos részletet augusztus 21-ig utalják ki, míg a második 50 ezer forintot novemberben, utalvány formájában kapják meg a jogosultak. Ennek felhasználási szabályairól még külön jogszabály készül. A kormányfő szerint 2027-re egy célzottabb támogatási rendszert szeretnének kialakítani, amely egy átláthatóbb és pontosabb szociális rendszerre épül. Mint fogalmazott: „Büszke vagyok arra, hogy ilyen gyorsan tudtunk egy ilyen döntést hozni”, ugyanakkor jelezte, hogy ez még nem az utolsó intézkedés, amelyet a kormány idén meghoz. Magyar Péter szerint Papp Lászlónak távoznia kell Magyar Péter a debreceni akkumulátorgyárak ügyéről szólva felidézte, hogy Papp László felszólította a Semcorp akkumulátorgyárat tevékenységének befejezésére Debrecenben. A miniszterelnök szerint Debrecen polgármestere személyes és politikai felelősséget visel a városban kialakult helyzetért. Mint fogalmazott, Papp László „az akkumulátorgyárak védőszentje volt Debrecenben”, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a beruházások a lakossági tiltakozások ellenére megvalósuljanak. Hozzátette, hogy a polgármesternek tudomása volt a szennyezésekről és a határérték-túllépésekről is, amelyekről csak most kezdett nyilvánosan beszélni. „Papp Lászlónak már senki nem hisz Debrecenben, egyetlen lehetősége van, hogy távozik a hivatalából” – fogalmazott Magyar Péter. Hozzátette, hogy jelenleg is folyamatban van egy szigorúbb akkumulátorgyári szabályozás kidolgozása. Azonnali vizsgálat indult a Postánál a két kézbesítő halála miatt Magyar Péter elmondta, hogy mély megrendüléssel értesültek a két postai kézbesítő haláláról, ezért azonnali vizsgálatot rendeltek el az ügyben. Tájékoztatása szerint az eddigi vizsgálatok nem tártak fel közvetlen összefüggést a hőség és a tragédiák között, ugyanakkor a végleges következtetések levonásához meg kell várni a vizsgálat lezárását. Hozzátette, hogy a Magyar Posta tájékoztatása szerint a vállalat minden szükséges intézkedést megtett a munkavállalók védelme érdekében, egyebek mellett hűsítő italokat biztosított, valamint hosszabb pihenőidőket vezetett be. Vármegyék helyett megyék, venezuelai segítségnyújtás Tovább arról a javaslatról is szó esett, hogy visszaállítják a megyék elnevezését, és főispánok sem lesznek ezután. A változtatások költségeivel kapcsolatban úgy fogalmazott: „reméljük, hogy a régi, megyei táblákat nem lopták el és megvannak, így csak ki kell cserélni, de személy szerint az a megoldás is tetszik, hogy egy piros szív alakú matricával letakarjuk a vár szót a jelenleg álló táblákon” – mondta a kormányfő. Magyar Péter is bejelentette a venezuelai földrengést követően a magyar kormány felvette a kapcsolatot a venezuelai hatóságokkal, a helyi magyar közösség képviselőivel és az illetékes európai uniós szervekkel. Magyarország első körben 250 millió forint értékű egészségügyi segélyszállítmányt, valamint 100 millió forintos pénzügyi támogatást ajánl fel a mentési munkálatokhoz. A Caracasban megrongálódott otthonú magyar családok átmeneti elhelyezését a Magyar Ház biztosítja, amelyhez a kormány további 50 millió forintos támogatást nyújt. A jelenlegi információk szerint magyar állampolgár nem vesztette életét a katasztrófában, ugyanakkor több magyar család jelentős anyagi károkat szenvedett. Átvilágítják a Nemzeti Együttműködési Alapot A kormány döntései között szerepel a Nemzeti Együttműködési Alap átfogó átvilágítása. A vizsgálat kiterjed a pályázati kiírásokra, a támogatási döntésekre, a kollégiumok működésére, valamint a civil jelöltállítási rendszerre is. Az átvilágítás első határideje augusztus 1., míg az új civil támogatási koncepció kidolgozására augusztus 31-ig kell javaslatot készíteni. Emellett módosíthatják az energiahatékonysági törvényt is. A tervek szerint az állami beszerzések során a jövőben nagyobb hangsúlyt kell kapniuk az energiahatékonysági szempontoknak. Később benyújtott, de pontosabb költségvetést ígérnek A tájékoztatón szóba került a Közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetése is. Ezek augusztus 31-én, illetve 2027. január 1-jén szűnnek meg. Az utóbbi esetében az alapítói jogokat Lannert Judit gyakorolja. A költségvetés átláthatóságával kapcsolatban Köböl Anita elmondta: a cél az, hogy a 2026-os és a 2027-es költségvetésben a közpénzek felhasználása átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váljon. Ennek érdekében a költségvetés benyújtásának rendje is megváltozik: a jövőben a kormány október 1. és 31. között terjesztheti azt az Országgyűlés elé, hogy a döntés pontosabb adatokon alapulhasson. Szigorodnak a rendkívüli tartalék felhasználásának szabályai, valamint az ötmilliárd forintot meghaladó állami kötelezettségvállalások feltételei is. A jövőben a kormány nem vállalhat kötelezettséget olyan kiadásokra, amelyekhez előzetesen nem áll rendelkezésre jóváhagyott költségvetési fedezet. A törvényjavaslat emellett rendezi az uniós hitelfelvételhez szükséges pénzügyi garanciák kérdését is. Változik a Versenyképes Járások Program kifizetési rendje is: a támogatásokat a jövőben nem több részletben, hanem egyetlen ütemben, novemberben kapják meg az önkormányzatok. Az állam emellett készfizetőként áll be a hitelek mögé, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok kedvezőbb, alacsonyabb kamatozású finanszírozáshoz jussanak. Magyar Péter: Április 12-én jogállami forradalom volt Magyar Péter megfelelőnek nevezte az Alaptörvény módosítására biztosított ötnapos társadalmi egyeztetést, amelyre több mint 23 ezer észrevétel érkezett. A miniszterelnök szerint a mesterséges intelligencia segítségével ezek gyorsan feldolgozhatók. Elmondása szerint a mostani módosítás átmeneti szabályozás, amelyet egy átfogó alkotmányozási folyamat követhet. Ez érintheti a köztársasági elnök hatáskörét és megválasztásának módját, valamint a képviselői mandátumok időbeli korlátozását is. Példaként említette azt a javaslatot, amely nyolc évben maximálná a mandátumot, ugyanakkor újraválaszthatóvá tenné az érintetteket. Hangsúlyozta: „Aki azt mondja, máshol nincsenek ilyen korlátozások, az hazudik.” Hozzátette, a Velencei Bizottsággal egyetértettek abban, hogy Magyarország az elmúlt tizenhat évben foglyul ejtett állam volt. Magyar Péter szerint április 12-én jogállami forradalom történt, mert a választók ismerték a javaslatokat, és ennek tudatában adtak felhatalmazást a Tiszának. Megjegyezte azt is, hogy jól látható, kik tiltakoznak a képviselői mandátumkorlátozás terve ellen. „A 80-as évek végén nagyobb szabadság volt a közmédiában, mint az Orbán-kormány utolsó éveiben” Magyar Péter a közmédia élére kinevezett Horváth András személyével kapcsolatban azt mondta, hogy erről elsősorban a parlamenti frakciót kellene megkérdezni. Hozzátette ugyanakkor, hogy örül annak, hogy megkezdődik egy átalakulási folyamat, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy egy évente 160 milliárd forintból működő intézmény élére egy átvilágítás lefolytatására kijelölt vezetőt kellett kinevezni. „Nem volt tartható, ami eddig volt, minden jogszabályt megsértett a közmédia” – fogalmazott. Elmondása szerint ezért volt szükség erre a szokatlan megoldásra, vagyis egy átmeneti operatív vezető kinevezésére. Mivel rendkívül rövid idő állt rendelkezésre, olyan szakembert kerestek, aki egyaránt jártas a médiajogban és az intézményi átvilágításokban, ami jelentősen leszűkítette a lehetséges jelöltek körét. Kiemelte, hogy Horváth Andrást a mai napon meg is választották. A gyors döntést azzal indokolta, hogy a közmédia korábbi vezetői távoztak tisztségükből, miközben egy több ezer embert foglalkoztató szervezet nem maradhat operatív irányítás nélkül. Hangsúlyozta, hogy ez kizárólag átmeneti megoldás, a végleges vezetőket pedig nyílt pályázati eljárás keretében választják majd ki. A 80-as évek végén nagyobb szabadság volt a közmédiában, mint az Orbán-kormány utolsó éveiben. Hozzátette, tisztában van azzal, hogy sok munkatársat kényszerítettek arra, hogy a korábbi rendszer szabályai szerint dolgozzon, ezért emiatt senkit nem érhet méltánytalan hátrány, hiszen a felelősség a vezetőket terheli. Reményét fejezte ki, hogy az új vezetők kinevezése még október 23. előtt megtörténik. Magyar Péter az új NAV-elnökről: Átmeneti időszakra szól a döntés Magyar Péter az új NAV-elnököt érő kritikákra reagálva elmondta: átmeneti időszakra szól a döntés, de vezetői pályázat jön. A miniszterelnök érti a nyomást, hogy mindenkit azonnal váltsanak le, viszont ez nem így működik, vannak szerződések, pénzügyi következmények, ezeket meg kell vizsgálni, a NAV nem maradhat operatív vezetés nélkül még egy pályázat idejére sem. A miniszterelnök elárulta, a jövőben nem az államtitkár lesz a NAV-elnök, utóbbit független, nyílt pályázaton választják ki. A KEHI-nél hetvenhárman jelentkeztek a nyílt pályázatra. Energetikai törvény módosítása, jönnek a szélerőművek A kormány négy energetikai törvény módosítását kezdeményezi, amelyek több mint 800 milliárd forintnyi uniós forrást tehetnek elérhetővé Magyarország számára. A javaslat 130 méterről 199 méterre emelné a szélerőművek magassági korlátját, emellett lehetővé tenné, hogy az okosmérővel rendelkező háztartások és mikrovállalkozások dinamikus árú villamosenergia-szerződéseket kössenek, ösztönözve a saját energiatermelést. A kabinet az uniós irányelvek átültetése érdekében módosítja az elektromos és elektronikai berendezésekre, valamint a veszélyes anyagokra vonatkozó szabályozást is. Bizonyos speciális alkatrészekben átmenetileg továbbra is engedélyezett marad az ólom használata, mivel jelenleg nincs megfelelő alternatívája. A korlátozott mentességekről szóló javaslat társadalmi egyeztetésre kerül. A kormány emellett olyan törvényjavaslatot is beterjeszt, amely átláthatóbbá tenné az akkumulátoripari beruházások engedélyezését, és megakadályozná, hogy a döntések egyetlen miniszter vagy államtitkár kezében összpontosuljanak. Ügynökakták feltárása A kormány új törvényjavaslatot nyújtott be az ügynökakták feltárásáról, amelyet a parlament már tárgyalt. Az első közzétételt 2026. október 22-re tervezik, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a nyilvánosságra hozatal nem jelent válogatás nélküli adatközlést. A feltárás nem kizárólag az ügynökökre terjed ki: a munkát történészekből, levéltárosokból és jogászokból álló bizottság végzi. Wizz Air-rel a NATO-csúcsra Magyar Péter közölte, hogy a jövőheti NATO-csúcsra menetrend szerinti Wizz Air-járattal utazik, mert szerinte a kormánytagoknak példát kell mutatniuk a közpénzek felhasználásában. Hozzátette, hogy a minisztériumok átvilágítása tovább folytatódik, és újabb feljelentések is várhatók. A miniszterelnök a javítóintézetek helyzetéről azt mondta, hogy az intézményeket visszahelyezik a gyermekvédelem irányítása alá, a vonatkozó szabályokat pedig ennek megfelelően módosítják. Gyurkó Szilvia államtitkár munkáját külön is méltatta, mondván, folyamatosan dolgozik a helyzet rendezésén. A vatikáni látogatás kapcsán megerősítette, hogy tárgyalt Erdő Péter bíborossal, ugyanakkor a pápai audienciának egyelőre nincs kitűzött időpontja, bár az előkészítése már megkezdődött. (Borítókép: Kormányszóvivői tájékoztató 2026. július 2-án. Fotó: Kertész Renáta / Index)